Megvan Győrffy Balázs utódja az EP-ben
Rogán Antal államtitkára, Dömötör Csaba lehet az új EP-képviselő a brüsszeli mandátumáról lemondott Győrffy Balázs helyett - értesült kormányoldali forrásoktól az ATV.
Rogán Antal államtitkára, Dömötör Csaba lehet az új EP-képviselő a brüsszeli mandátumáról lemondott Győrffy Balázs helyett - értesült kormányoldali forrásoktól az ATV.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen inkább egy héttel késéssel mutatja be az új testület várható portfolióleosztását. A politikus az utolsó pillanatban elhalasztotta találkozóját az Európai Parlament vezető képviselőivel, így a mai nap helyett a tervezett bejelentésre csak szeptember 17-én kerül sor Strasbourgban.
Már 2018 óta tart Magyarország ellen az uniós jogi atombaként emlegetett hetes cikk szerint eljárás. Az új Európai Parlamentben a holland Tineke Strik veszi át a dossziét és folytatja a procedúrát.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, aki a korrupció elleni harc élharcosaként ismert, most magyarázkodásra kényszerül. A Politico által feltárt információk szerint Metsola egy új etikai kódexet vezetett be, amelynek célja a transzparencia növelése, azonban a szabályozás saját magára nem vonatkozott. Metsola férje, Ukko Metsola, a Royal Caribbean Group EU-s lobbistájaként tevékenykedett, miközben felesége olyan környezetvédelmi törvényeket írt alá, amelyeket ő is befolyásolt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a Bizottságban kiegyensúlyozott nemi arány legyen, azonban a jelenlegi biztosjelöltek névsora messze elmarad ettől a céltól. A tagállamok által előterjesztett jelöltek között 17 férfi és mindössze 9 nő szerepel, ami továbbra is jelentős nemi egyensúlytalanságot mutat. Von der Leyen abban bízhat, hogy az Európai Parlament meghallgatásai során több jelölt nem kap zöld utat, ami lehetőséget teremt új, esetleg női jelöltek felállítására. Az egyik bukó pedig épp a magyar biztos, Várhelyi Olivér lehet a pletykák szerint.
Az Európai Bizottság várhatóan a kibocsátáscsökkentés egyik leghangosabb harcosát, a spanyol Teresa Riberát fogja kinevezni az éghajlat- és környezetvédelemért felelős következő biztosnak. A lépés már konfliktusokat szült, mivel sokan attól tartanak, hogy a túlzott zöldítés kikezdheti az EU versenyképességét.
Málta és Magyarország EU-s biztosjelöltjei miatt már komoly viták robbantak ki Brüsszelben, amelyek befolyásolhatják a két ország pozícióját az uniós végrehajtó intézményben. A szigetország egy sokak szerint túl fiatal, tapasztalan jelöltet állított Glenn Micallef személyében, ami miatt Málta egy jelentéktelen portfóliót kaphat csak a következő Európai Bizottságban. Magyarország esetében pedig Várhelyi Olivér konfliktusos előző öt éve miatt követelnek sokan egy másik jelöltet.
Az Európai Unióban egyre erősödik a tiltakozás Magyarország döntése ellen, amely szerint a Nemzeti kártya nevű tartózkodási engedélyek igénylését orosz és fehérorosz állampolgárok számára is megnyitotta. A döntés miatt az Európai Parlament képviselői nyomást gyakorolnak az Európai Bizottságra, hogy vizsgálja ki a magyar lépést, és ha szükséges, szigorított intézkedéseket vezessenek be, beleértve a magyarok Schengen-övezetből való kizárását is. Maga az Európai Bizottság egyébként már vizsgálja a rendszert, amely szakértők szerint sem könnyít az oroszok beutazási szabályain.
A Fidesz-KDNP végül jól járt, hogy saját pártot alapított az EP-ben, a kormánypártok így fontos bizottságokba delegálhatnak tagokat. Az újonnan alakult, az Európai Parlamentben hét mandátumot szerző Tisza Párt is erős portfoliót kapott az Európai Néppárttól.
Ursula von der Leyen biztosította újraválasztását az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, egy jelentős győzelemmel az Európai Parlamentben. A nézeteltérések és a viharos politikai légkör ellenére von der Leyen újraválasztási beszéde és stratégiai támogatásai döntő szerepet játszottak győzelmében, így végül 401 szavazatot szerzett a 720 fős parlamentben, ami minden szempontból meglepetést jelent.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán beszédet mondott az Európai Parlamentben, amelyben felvázolta második hivatali idejének első 100 napjára vonatkozó elképzeléseit. Az újrázásra készülő brüsszeli vezető számos kérdéssel foglalkozott, többek között a mezőgazdasággal, a mentális egészséggel, az éghajlatváltozással és a lakhatással – olyan témákkal, amellyel a Zöldeket, a baloldalt és a szociáldemokrata szövetségeseit próbálta megszólítani a délutáni szavazás előtt. Beszédében kétszer is odaszólt a magyar kormánynak.
Az Európai Unió ombudsmana megállapította, hogy az Európai Bizottság jogtalanul tagadta meg a gyermekek szexuális zaklatásáról szóló törvényével kapcsolatos, közérdekű dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A szóban forgó dokumentumok a Demi Moore és Ashton Kutcher amerikai színészek által alapított gyermekvédelmi nem kormányzati szervezettel, a Thornnal folytatott megbeszélésekről készült dokumentumokra és jegyzőkönyvekre vonatkoztak.
Az Európai Parlament csütörtökön titkos szavazáson dönt Ursula von der Leyen második mandátumáról az Európai Bizottság elnöki tisztségében. Von der Leyennek a 720 szavazatból legalább 361-re van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa második ötéves megbízatását, és ha nem kapja meg, az politikai válságot váltana ki az EU-ban, és a blokk legbefolyásosabb pozíciója betöltetlen maradna egy olyan időszakban, amikor Európának erős vezetésre lenne szüksége.
Az Európai Parlament elvetette a Patrióták Európáért-frakció – melynek a Fidesz is tagja – azon kezdeményezését, hogy tartsanak vitát a Donald Trump elleni merényletről, illetve fogadjanak el határozatot az erőszak elítéléséről – írja a Politico.
Az Európai Parlament egyik első állásfoglalásában nagytöbbséggel kinyilvánította, hogy az EU-nak folytatnia kell Ukrajna támogatását mindaddig, amíg a háború véget nem ér. Emellett pedig bíráltak a magyar kormányt, amiért a soros elnökséget betöltve egyeztetés nélkül folytatott diplomáciai utakat Oroszországba.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem biztosított megfelelő hozzáférést a Covid-19 vakcinaszerződésekhez, mivel szabálytalanságokat állapított meg a dokumentumok egyes részeinek szerkesztésére vonatkozó indoklásában. Az ügyet a Zöldek európai parlamenti képviselőinek egy csoportja terjesztette elő, akik 2021-ben hozzáférést kértek a szerződésekhez és a kapcsolódó dokumentumokhoz.
Az Európai Parlament 63 képviselője közös levélben kérte az Európai Uniót, hogy vonja meg Magyarország szavazati jogát a blokkban. A kezdeményezés hátterében Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli moszkvai és pekingi látogatásai állnak.
Újraválasztották az Európai Parlament elnökévé Roberta Metsolát, aki így a következő két és fél évben tovább vezetheti a testületet, a szavazással pedig megkezdődött a 10. törvényhozási ciklus Strasbourgban.
Az európai Zöld Párt a legutóbbi választásokon elszenvedett jelentős vereséget követően több alapelvéből is lead, hogy megőrizze befolyását az Európai Parlamentben. Azzal a döntéssel küzdenek, hogy vagy kitartanak a környezetvédelmi kérdésekben képviselt hajthatatlan álláspontjuk mellett, ami esetleg megnyitja az utat egy jobboldali koalíció előtt, vagy pedig csatlakoznak egy centrista szövetséghez, amihez fel kell vizezniük a programjukat, de így legalább továbbra is Ursula von der Leyennel kell majd tárgyalniuk.
Ursula von der Leyen esélyei az Európai Bizottság elnöki tisztségének második ciklusára attól függnek, hogy képes lesz-e megszerezni az újonnan megválasztott Európai Parlament támogatását. Bár az uniós kormányfőket a háta mögött tudhatja, a képviselők abszolút többségét is meg kell nyernie. Ehhez el kell igazodnia az EP összetett hatalmi dinamikájában, amelyet megborított a Patrióták Európáért megjelenése, amely több frakciót is leszalámizott. A titkos szavazás további bizonytalansági tényezőt jelent, ugyanakkor lehetőséget ad von der Leyen számára, hogy alkukat kössön és támogatást nyerjen anélkül, hogy bárki is tudna róla. Végső soron az alternatívák hiánya és a politikai káosztól való félelem von der Leyen malmára hajthatja a vizet.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
